CC KÖNYVELÉS Kft.
1137 Budapest
Szent István krt. 18.

KÖNYVELÉS LEGFONTOSABB SZABÁLYAI
KÖNYVELÉSI SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSAAmely vállalkozás könyvelés igénybevételére kötelezett, a könyvelés elvégzésére olyan személyt köteles igénybe venni, aki rendelkezik okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel. A könyvelés végzésének további feltétele, hogy a PM nyilvántartásába köNyvelés végzésére jogosultkét szerpelje az adott személy.
A könyvelés végzésére jogosultakról nyilvántartás kerül vezetésre. A nyilvántartást a PM vezeti.
A könyvelés végzésére jogosultak nyilvátartásába az vehető fel, aki legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik, 3 éves gyakorlatot igazol könyvelés vagy más gazdasági tevékenység területéről és büntetlen előéletű.
TOVÁBBKÉPZÉS, EGYSZERES ÉS KETTŐS KÖNYVELÉSA könyvelés végzésére jogosultak kötelesek szakmai ismereteiket naprakészen tartani, a változásokkal összhangban tartani, enek érdekében könyvelés területén továbképzésben részt venni.
Egyszeres könyvelés a pénzeszközök és azok forrásait, a pézforgalmi művelteket, a végleges vagyonváltozásokat, és a nem pénzben kiegyenlített bevételeket tartalmazza.
Kettős könyvelés esetében a gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveleteket úgy könyveli, hogy az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változások követhetők legyenek.
SZÁMLAREND, KÖNYVVITELI ZÁRLAT
A könyvelés során egységes számlakeret alkalmazadó. Az egységes számlakeret célja, hogy anak felhasználásával a könyvelés segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez.
A könyvelés alapjául szolgáló számlarend a számlakeret előírásainak figyelembe vételével készül.
A könyvelés része a könyvviteli zárlat, amely az üzleti év végén a könyvelés teljessé tétele érdeében kerül elvégzésre. A öyvviteli zárlat során könyvelés végzésével kapcsolatos kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő munkák és a számlák technikai lezárása történik.
SZÁMVITEL ÉS KÖNYVELÉS
A számvitelt más néven könyvvitelnek is hívják. A könyvelés egy gazdasági társaság, szervezet pénzügyi, kereskedelmi és vagyonkezelési adatait, információit rendszerezi, dolgozza fel és tárolja, hogy az adathalmazból nyomon követhetőek legyenek a vállalat ügyletei és mérhető legyen hatékonysága és eredményessége. Minden cég gazdasági cselekmények sorozatát hajtja végre, amiknek anyagi következményei (bevétel, kiadás) lesznek, s ezeket a könyvelés alapján nyomon kell tudni követni.
Mind a befektetők és tulajdonosok, mind az ellenőrző szervezetek és hatóságok számára kulcsfontosságú a precíz könyvelés ellenőrizhetősége. Magyarországon a 2000. évi C. törvény hatályos a könyvelési tevékenységre vonatkozóan és ez a jogszabály kimondja azt is, hogy a számviteli könyv vezetése kötelező minden gazdasági társaságnak. Ezen kívül benne vannak a könyvelést is meghatározó számviteli alapelvek, alapfogalmak és kategóriák definíció szerint, valamint további szabályok az adatrögzítési és -megőrzési, illetve beszámolási kötelezettségre vonatkozóan.
KÖNYVELÉS SZAKMAI NORMÁI
Az Európai Unióban az IFRS a könyvelés hatályos szakmai szabványa. Nagy-Britanniában és az Amerikai Egyesült Államokban az UK, illetve US GAAP szabvány él a könyvelés vonatkozásában. A maihoz hasonló könyvelési gyakorlat elődje feltételezések szerint Itáliában vette kezdetét. Luca Pacioli volt az első (Velencében, a XV. század végén), aki könyvet írt a könyvelésről. Körülbelül ötven év múltán Londonban is felmerült egy számviteli könyv megjelentetése.
KÖNYVELÉS ALAPELVEI
Ahhoz, hogy a könyvelések egyazon irányelvek és metódusok szerint legyenek elvégezve és ezekkel mindenki pontosan tisztában lehessen, a könyvelés alapelvek szerint bonyolítódnak. Magyarországon ezek az elvek négy kategóriát képeznek. Az első alapelv képezi az első kategóriát, az általános alapelvet. Ez röviden a vállalkozás folytatásának elve, ami azt mondja ki, hogy a könyvelés és a beszámolókészítés során feltesszük, hogy a vállalkozás nem szűnik meg, vagy a tevékenység nem csökken jelentősen a közeljövőben, a működést a szervezet fenn tudja tartani és nem szándékozik bezárni.
KÖNYVELÉS TARTALMI ALAPELVEI
A második kategóriát a könyvelés tartalmi elvei képezik, úgymint a teljesség elve. Eszerint minden olyan gazdasági eseményt jegyezni kell a könyvelés során, amely megváltoztatja a vállalkozás vagyonát (eszközeit és forrásait) vagy eredményét – és tudomást szereztek róla a mérleg elkészülte előtt.
A valódiság elve azt biztosítja, hogy a könyvelés adatai létezzenek a valóságban is, ellenőrizhessék és megállapíthassák meglétüket az illetékes kívülállók is. A törvény az értékelésekre és értékelési eljárásokra vonatkozóan is rendelkezik kikötésekkel és a számviteli adatok szerint folytatott könyvelésben szereplő javaknak azoknak is meg kell felelniük.
ÓVATOSSÁG ELVE A KÖNYVELÉSBEN A könyvelés harmadik tartalmi kikötése az óvatosság elve. Ez röviden annyit tesz, hogy a könyvelésben nem lehet „hasraütésszerűen” a bizonytalan bevételeket és kiadásokat elszámolni. Az adott évben úgy állapítják meg az eredményt a könyvelés alapján, hogy az értékvesztést elszámolják és céltartalékot halmoz fel a vállalat arra az esetre, ha előrelátható kockázat és feltételezhető veszteség lépne fel. A könyvelés során minden értékvesztést és értékcsökkenést el kell számolni, akkor is, ha a tárgyév eredménye nyereséges és akkor is, ha veszteséges.
KÖNYVELÉS ÉS ÖSSZEMÉRÉS ELVE Az összemérés elve kimondja: a könyvelésben egy meghatározott időintervallum bevételeit és kiadásait azonos időszakban kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a vásárló mikor fizeti azt ki. A bevételeket és a költségeket azokhoz az évekhez kell a könyvelésben szerepeltetni, amikor gazdaságilag felmerültek.
KÖNYVELÉS KIEGÉSZÍTŐ TARTALMI ELVEI A könyvelésre még további hat kiegészítő tartalmi alapelv vonatkozik. Az első alapelv szerint a tartalom elsődleges a formával szemben a könyvelés szempontjából. A könyveléskor nem a gazdasági esemény címkéje (megnevezése), hanem a tényleges gazdasági tartalma a mértékadó az elszámolás tekintetében.
KÖNYVELÉS EGYEDI ÉRTÉKELÉSSEL Az egyedi értékelés alapelve általános a könyvelésben, tehát ez alól kivételt képezhet néhány speciális eset. Ezen alapelv azt mondja ki, hogy az eszközök és kötelezettségek értékét egyenként kell meghatározni a könyvelés és a beszámoló elkészítése során és a nyilvántartásokban is egyenként kell értékelni. Ha bizonyos eszközök azonos paraméterekkel rendelkeznek, de különböző időpontban szerezték be, csoportosan is nyilvántarthatóak a könyvelésben. Ez összefüggésben áll a tartalom elsődlegességével, mert a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági lényegüknek megfelelően kell rögzíteni, illetve elszámolni a könyvelés menetében.
BRUTTÓ KÖNYVELÉS ELVE A bruttó elszámolás elve arról szól, hogy a kiadásokat és a bevételeket, valamint a követeléseket és kötelezettségeket nem számolhatja el a cég egymással szemben úgy, hogy csak a különbözetüket rögzíti a könyvelésben. Tehát a könyvelésben ezek egymással szemben így nem számolhatók.
IDŐBELI ELHATÁROLÁS A KÖNYVELÉSBEN Az időbeli elhatárolás alapelve szerint a több évre vonatkozó gazdasági események hatását a könyvelésben időszakonként szétbontva kell megjeleníteni az éves beszámolókban, és az egyszerűsített éves beszámolókban. Ezeket az adott időszak jövedelmei és költségei között arányosan kell elszámolni az elszámolási időszakok szerint a könyvelésben.
KÖNYVELÉSI LÉNYEGESSÉG A lényegesség elve szerint az az információ tekinthető lényegesnek a könyvelés szempontjából, amely érdemi hatással van az adatokat kezelő személy döntésére. Ezen információk elhagyása vagy téves közlése befolyásolja a könyvelés és a beszámolók adatait és az ezeket felhasználó szervezet határozatait.
KÖLTSÉG ÉS HASZON ÖSSZEVETÉSE A KÖNYVELÉSBEN Az utolsó könyvelés során figyelembe veendő alapelv ebben a kategóriában a költség és haszon összevetésének elve, amely belátja, hogy arányosság van az információ hasznavehetősége és az előállításához szükséges (anyagi) energiaráfordítás mértéke között. Ezeknek mindig arányban kell állniuk egymással a könyvelésben és beszámolókban is.
KÖNYVELÉS FORMAI ELVEI A könyvelés elveinek utolsó kategóriába a formai elveket sorolhatjuk, melyek arra valóak, hogy a könyvelések formai problémáit rendezni segítsék. Az első ilyen a világosság elve, tehát, hogy a könyvelés és a beszámoló áttekinthető, megérthető és jól strukturált, a törvény szerinti elrendezésű legyen.
KÖNYVELÉS FŐOLDAL -
KAPCSOLAT -
KÖNYVELÉS DIÓHÉJBAN -
KETTŐS KÖNYVELÉS SZABÁLYAI -
EGYSZERES KÖNYVELÉS -
KÖNYVELÉS BÉRSZÁMFEJTÉS -
KÖNYVELÉS ADÓTANÁCSADÁS
CÉGALAPÍTÁS |
CÉGALAPÍTÁS FELTÉTELEI |
CÉGALAPÍTÁS KÖLTSÉGEI |
CÉGALAPÍTÁS MENETE |
1137 BUDAPEST, SZENT ISTVÁN KRT. 18. I. EM. 3/B.
Telefon: 06 70/629-7107 - Mail: info@cc-konyveles.hu